A legrégebbi aktív eszperantista az országban

Dr. Ferenczy Imre 72 éve eszperantista. Az elismerést nemrég vehette át.

A Kisalföld cikke 2023. január 17-én

Dr. Ferenczy Imre 1950-ben szeretett bele az eszperantóba, az esztergomi iskolájában tartottak ugyanis egy tanfolyamot. Jó volt a nyelvérzéke, hamar elsajátította. A MÁV győri vasúti orvosaként dolgozott 37 éven át, mellette tudott szenvedélyeinek hódolni. A táppénzes betegeket ellenőrizte Hegyeshalomtól Győrig. Az orvosegészségügyi eszperantószövetség elnöke volt 25 évig, majd tiszteletbeli elnöke lett.

A japán elnök titkára 

Az eszperantót a Rákosi-rendszerben két évre, 1949–50-ben betiltották, illetve azt tanácsolták, hogy „most az újjáépítés ideje van, ne foglalkozzunk vele”, meséli lapunknak dr. Ferenczy Imre. Aztán 1955-ben megalakult a Magyar Eszperantó Tanács, ennek ifjúsági titkára lett. Az 1966-os budapesti világkongresszuson is közreműködött, ezen négyezren vettek részt 60 országból. Sokáig a vasutas nemzetközi szervezet ifjúsági vezetője volt, majd az orvos eszperantistáké lett. Szerencsére a MÁV-nál jó szemmel nézték ténykedését. A hetvenes években kapcsolódott be a nemzetközi mozgalomba, a japánokkal 1972-ben ismerkedett meg Zágrábban. Nyolc éven át volt a szervezet elnökének, Hideo Sinodának a titkára, akinek Japánban 800 ágyas kórháza volt. Ő kérte fel, hogy legyen a titkára a nemzetközi kongresszusokon, cserébe fizette a részvételét, ha kellett, az utazást, a szerény szállást. Így beutazta a világot, volt Brazíliában, Kanadában, Ausztráliában, Izlandon, Izraelben például. Összesen 39 kongresszuson vett részt. 

A kubai elnök otthonában 

Fidel Castróval háromszor találkozott, először 1971-ben, amikor Győrben járt. A megyeháza előtti téren nagy tömeg gyűlt össze a látogatása hírére. Utána elvitték a vagongyárba, erről van néhány fényképe is. Aztán 1995-ben, amikor a kubai elnök részt vett az ottani eszperantó kongresszuson, akkor is találkoztak, majd a megnyitó után 150 főt fogadott – köztük a győri orvost is – az otthonában. A vacsoránál egészen közel ült hozzá, a kubai diktátor szép tiszti egyenruhát viselt, emlékszik vissza. 

A világhódító mesterséges nyelv 

Ferenczy Imre gyors áttekintést adott: az eszperantó egy mesterséges nyelv, amelyet Zamenhof hozott létre, 1887-ben adta ki nyelvtanát. Hamar elterjedt a világban, mert könnyű megtanulni, 16 nyelvtani szabálya van összesen, nincsenek kivételek. Minden főnév o-ra végződik: lampo, husaro, tragedio; mindig az utolsó szótagot kell hangsúlyozni. Három hónap, 200 munkaóra alatt elsajátítható. Remek alap az angol és a francia előtt. Sok elő- és utóképző van, ha tudunk egy szót, abból több másikat képezhetünk. Ma a hazai szövetségnek kétszáz tagja van, mintegy ezren beszélik. A rendszerváltoztatás előtt a szakszervezet támogatta, akkor jó dolga volt a hazai szövetségnek, most pályázatokból és a tagdíjakból élnek. A világban Kínában, Japánban nagyon népszerű még. 

Névjegy
Dr. Ferenczy Imre. (1932. július 25.)
Feleségével 1963-ban esküdtek. 30 évig volt a fogyasztóvédelmi egyesület tagja Győrben, 20 évig a békéltető testület tagja, az egészségügyi kérdésekben hozott döntést. Rádióamatőr volt, hívójelet is kapott, így tartotta a kapcsolatot a külföldi tagokkal. Jó szellemi frissességnek örvend, mindennap besétál feleségével a városba, rejtvényt fejt, internetezik. Fia az Egyesült Államokban orvos, többször járt nála. A mostani elismerést a Magyarországi Rekordok Adatbázisa állította ki számára. A MÁV DAC-nál 43 évig volt csapatorvos. A diplomáját 65 éve szerezte, az ezért járó elismerést most vette át Merkely Béla rektortól. 

A Magyarországi Eszperantó Szövetség archívumából