Publikálta 
Gombkötő Erzsébet cikke a Gyulai Hírlap 2011. szeptember 7-i számában
– Eszperantó Nyári Egyetem Gyulán – Somera Esperanto Universitato, Gyula, Hungario, 8-15 julio, 1967.
Egy 22 éves férfi az egyik évben kerékpárral tekert el két hét alatt az NSZK-ból Gyulára –
Az ismeretterjesztés, nyelvoktatás városunkban nem korlátozódott az iskolai tanév idejére, hiszen 25 éven keresztül júliusban rendezték meg az Eszperantó Nyári Egyetemet. Gyulán már a II. világháború előtt megalakult az eszperantista csoport, de nem működhetett folyamatosan, az I. Eszperantó Nyári Egyetem megnyitásáig, 1962-ig politikai okokból többször betiltották.
Az első nyári egyetem létrehozásában a legnagyobb szerepet Enyedi G. Sándor, a városi tanács elnöke és Kádár Imre, a helyi eszperantisták vezetője játszotta. A nyári egyetemeken az egymást követő években százötvenen-kétszázan vettek részt, körülbelül ugyanannyi magyar, mint külföldi hallgató. Az 1970-es évek első felében szükség volt az általános iskolákban kialakított szálláshelyekre is. Külföldi vendégek elsősorban a szocialista országokból, főként Lengyelországból érkeztek, mellettük angol, holland, finn, mexikói, jemeni, madagaszkári és japán hallgatók gyakorolták az eszperantó nyelvet Gyulán. A legtöbben vasúton utaztak, de kivételek mindig akadtak. Egy 22 éves férfi az egyik évben kerékpárral tekert el két hét alatt az NSZK-ból Gyulára, más alkalommal egy másik évben pedig egy izlandi házaspár stoppolt Európán keresztül, hogy Gyulán eszperantistákkal találkozhasson. A hallgatók nagy része huszonéves volt, többen eszperantótanárnak készültek. Így nem csoda, ha az érdeklődés középpontjába a kisgyermekek kerültek. A nyári egyetemek során egy négyéves és egy hétéves kisfiút hoztak magukkal szülei. Mindkét gyermek folyékonyan beszélt eszperantóul.
A posta erre a rendezvényre külön bélyegzőt készített, mely a bélyeggyűjtők figyelmét is felkeltette. Volt olyan filatelista, aki azért küldött 38 bélyeget Gyulára, hogy itt ezzel az alkalmi bélyegzővel lepecsételjék. A nyári egyetem emblémájával ellátott ajándéktárgyakat, tányérokat, csészéket, hamutartókat is vihettek haza magukkal a hallgatók. Naponta két előadást hallgathattak meg a résztvevők, részben külföldi előadóktól. Az előadások egyrészt az adott tudomány legújabb eredményeit mutatták be, másrészt a részt vevő országok kulturális értékeit tárták a hallgatók elé. Így hallhattak az érdeklődők előadást a Földön kívüli élet kérdéseiről, a drezdai Zwinger gyűjteményéről vagy a magyar vendéglátásról. Az elismert magyar eszperantisták mellett előadást tartott többek között Ortutay Gyula néprajztudós és Ferge Zsuzsa szociológus. A hallgatók nyelvvizsgát is tehettek. Pihenésüket a gyulai, békéscsabai városlátogatások, hangversenyek, néptáncestek szolgálták.
Az Eszperantó Nyári Egyetemet országos és nemzetközi szinten is elismerték. 1971-től kezdve eszperantó könyveket és a Magyar Eszperantó Szövetség hivatalos lapját Gyulán nyomtatták. 1976-ban az UNESCO a nyári egyetemet felvette a világ legjelentősebb rendezvényei sorába. Az Eszperantó Világszövetség elnöke két alkalommal tisztelte meg jelenlétével a házigazdákat és vendégeiket. A szakmai sikerek ellenére az utolsó években a nyári egyetem szervezői egyre súlyosabb pénzügyi gondokkal küszködtek, de utolsóként a nyári egyetemek sorában, 1988-ban sikerült megrendezniük a jubileumi XXV. Eszperantó Nyári Egyetemet.
