Publikálta 
A Magyar Költészet Napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ezen a napon érdemes visszaemlékeznünk arra, hogy a magyar irodalom és az eszperantó között hagyományosan erős kapcsolatok alakultak ki az eszperantó világmozgalom elmúlt száz évében. A híres magyar író, Karinthy Frigyes például a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt a XX. század első felében és a legjelentősebb irodalmi folyóiratunkban, a „Nyugat”-ban publikáló íróink és költőink közül is sokan támogatták az eszperantót, például Ady Endre, Juhász Gyula,
Kosztolányi Dezső, és sokan mások.
De az eszperantó nyelvű irodalom megteremtéséhez is jelentősen hozzájárultak a magyarok. A kor legjelentősebb eszperantó nyelvű irodalmi folyóiratát, a „Literatura Mondo”-t Budapesten adták ki, és a nemzetközi eszperantó világban „Ora duopo”-nak tehát „Arany kettősnek” nevezett írók, azaz Baghy Gyula és Kalocsai Kálmán is magyarok voltak. De Szövetségünk korábbi elnökei is jelentősen hozzájárultak az eszperantó irodalom fejlesztéséhez. Dr. Nanovfszky György az eszperantó Pen klub alelnöke volt, Szabó Imre pedig a rengeteg eredeti saját költeményén kívül a kiváló József Attila fordításaival írta be a nevét az eszperantó irodalom történetébe. Az Esperanta Pen-Centrot a legtöbbet publikáló magyar író, Nemere István közreműködésével 1991-ben alapították meg, és később őt a szervezet elnökévé is megválasztották. A művei több mint tíz millió példányban jelentek meg több világnyelv mellett elsősorban magyarul és eszperantóul.
Rajtuk kívül Eszes Mária elnök asszony járult még hozzá jelentősen az eszperantó és a művészetek kapcsolatának a fejlesztéséhez. Az ő elnöksége alatt az eszperantó rendezvényeink sokszínűbbekké váltak azáltal, hogy a rendezvényeinken a résztvevők megtekinthették a különleges hangulatot árasztó festményeit, amik legtöbbször a dunántúli táj szépségeit mutatták be művészi formában. Emellett az eszperantó és magyar nyelven írt versei tették még felejthetetlenné a Zamenhof napi ünnepi megemlékezéseinket és a különféle könyvtárakban és kultúrházakban megszervezett kulturális programjainkat. A „Pécsi Művészkör – Írók, Költők Baráti Társasága Egyesület” elnökeként jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a művész világban is jobban megismerjék a Zamenhof által megalapított nemzetközi eszperantó mozgalmunk kulturális értékeit.
De nem csak az irodalmat és a festészetet hozta közelebb Eszes Mária elnök asszonyunk az eszperantóhoz, hanem az eszperantó nyelven is éneklő komlói Főnix kamara kórus tagjaként és menedzsereként a szomszédos országokban is nagy sikerű kulturális programokat szervezett, ahol (például az Alpok-Adria Konferencia jubileumi ünnepségén) még japán eszperantista költők műveivel is megörvendeztették a közönséget. A Magyar Költészet Napján reméljük, hogy az
irodalom és az eszperantó kapcsolata a következő években és évtizedekben is fennmarad, talán még erősödni is fog.
Dr. Márkus Gábor
(Borítókép: mtag.sk)
