Emlékezés Járó Antalra

– Rememoro pri Antal JÁRÓ –

Tanulta, tanította és népszerűsítette a nyelvet
(A SZON.hu 2022. október 24-i cikke – borítókép a cikkből)

Egykori vezetőjükről, a 15 éve elhunyt Járó Antalról emlékeztek meg nemrégiben a nyíregyházi eszperantisták

Csontsoványan jutott haza a hadifogságból 1947-ben Nyíregyházára, ekkor olvasott az egyik szabolcsi napilapban Járó Antal arról, hogy eszperantó tanfolyam indul, és arra dr. Kondor József gimnáziumi tanárnál jelentkezni lehet. Kondor ekkor a Vasvári Pál Gimnáziumban több kollégáját is beszervezte, és megalakult az Eszperantó Dzsessz Zenekar is. Járónak annyira megtetszett az eszperantó nyelv, hogy nemcsak elsajátította, hanem második anyanyelvének tekintette. A képzésen örök barátságokat kötött olyan emberekkel, akiket szintén érdekelt a nagyvilág és az eszperantó nyelv, velük édesapja Kiskorona nevű vendéglőjében vagy valamelyikük lakásán találkozott.

Ellenséget láttak bennük
A nyelv gyakorlásán kívül egy mozgalom szervezéséhez szükséges tennivalókról is tárgyaltak, igyekeztek más települések, országok eszperantistáival is kapcsolatot kiépíteni. Ekkor még a nyíregyházi csoport hivatalosan nem jöhetett létre, mert az államhatalom a külföldi kapcsolataik miatt ellenséget látott bennük. Az ávósok Járó Antalt is kikérdezték.

Szakkör a világbékéért
Az ötvenes évek elején került a vasúthoz. A Vasutas Művelődési Ház propagandafelelőse lett, így alakították meg Beszterci Mihály igazgató engedélyével 1957-ben a Nyíregyházi Eszperantó Csoportot, amely a mai napig, immár egyesületként működik. Rendezvényeket, bel- és külföldi találkozókat, vendégfogadásokat szerveztek, rendszeresek voltak a nyelvtanfolyamok és az utazások. Járó Antal 1965-től titkára, pár évvel később már elnöke volt a Világbékéért nevű eszperantószakkörnek a MÁV Kultúrotthonban, időközben már két csoport működött a városban. Lánya elmondása szerint édesapja három dolognak élt: a családjának, a munkájának és az eszperantónak. Az eszperantó segítségével tett felfedezőutakba, amiket aprólékos gonddal készített elő, bevonta családtagjait is. Lelkesedése kiterjedt másokra is, mert agitált, nyelvtanfolyamokat vezetett, tanított, nyelvvizsgázott és nyelvvizsgáztatott. 1987-ben munkájáért megkapta a Magyar Eszperantó Szövetség Megtisztelő jelvényét.