Publikálta 
Már az Eszperantó híd sem a régi
– A Délmagyar.hu cikke 2023.07.16-án (Majzik Attila)
Tíz-tizenöt évre tervezték, végül negyvenet is kibírt az Eszperantó híd Szentesen. A Széchenyi liget egyik látványossága a mesterséges nyelv szentesi emlékei nyomán kapta a nevét. Bár az eredetit elbontották, a Kurcán átívelő gyaloghidat néhány éve pár méterrel arrébb újra felhúzták, azóta vasbeton lábakon áll a fahíd.
Szentesnek – a külterületi, dűlőutakon átívelő alkalmatosságokkal együtt – több mint 70 hídja van, a városközpontban egymást érik a Kurca egyik partjáról a másikra vezető hidak. A kiséri városrészt és a Széchenyi ligetet összekapcsoló Eszperantó hidat ugyan csak 1982-ben avatták fel, de a mesterséges nyelv és a város kapcsolata jóval korábbi időkre datálható: a városban már csaknem 100 éve nyoma volt a munkásmozgalomhoz is kapcsolódó eszperantó nyelvnek.
De valójában mi az az eszperantó? A mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelvet eredetileg Lingvo Internacia néven hozta létre Lazar Markovics Zamenhof zsidó származású lengyel szemészorvos és filológus. A célja egy könnyen megtanulható és politikailag semleges nyelv létrehozása volt, amely előmozdíthatja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között. A nyelvet részletező első könyvet Zamenhof Doktoro Esperanto néven jelentette meg, végül ez a név rajta is ragadt a mozgalmon.
Egyébként a mesterséges nyelvek közül ezt beszélik a legszélesebb körben a világon, körülbelül fél és 25 millió közé teszik azok számát, aki tudnak eszperantóul. Magyarországon 2000 óta szerezhető belőle akkreditált nyelvvizsga, egy ideig ez is volt a nyelvvizsgák jolly jokere: 2007-ben már több mint 6 ezren választották ezt a nyelvet, derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Bár az eszperantó tíz éve még az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb nyelv volt Magyarországon, a varázsa az utóbbi években megkopott: 2021-ben már alig több mint 200-an vizsgáztak a mesterséges nyelvből.
Az eszperantó és Szentes kapcsolata
Internacionalizmusa, a határok nélküli világba vetett hite miatt az eszperantó és a munkásmozgalom hamar egymásra talált. Az első ilyen munkáseszperantista szervezet már 1906-ban megalakult Párizsban, majd egyre-másra követték azokat újabb csoportok Európa-szerte.
A korabeli dokumentumok szerint a Kurca-parti város már a 20-as években kapcsolatba került a munkáseszperantizmussal: 1927 januárjában Hódmezővásárhely, Szeged és Orosháza mellett Szentes környékén is terjesztettek betiltott eszperantó nyelvű kiadványokat, amelyek ügyében rendőri eljárás is indult.
Emlékfa és egy béketalálkozó
A város és a mozgalom összefonódása a későbbi évtizedekben is megmaradt. 1941. május 31-e és június 2-a között Szentes adott az Országos Eszperantó Kongresszusnak, majd 1973. május 6-án szintén Szentesen rendezték meg a Csongrád Megyei Eszperantó Napot. Ekkor ültették el a liget bejáratánál a találkozó emlékét megőrző platánfát is.
Egy évtizeddel később, 1982. május 29-e és 30-a között a Szentesi Baghy Gyula Eszperantó Csoport és a Magyar Eszperantó Szövetség Csongrád Megyei Bizottsága országos eszperantó béketalálkozót és szavalóversenyt rendezett a városban Zengő világ címmel. A találkozóra az ország minden tájáról sereglettek Szentesre, több mint 200 résztvevő jelent meg.
Felavatták a gyalogoshidat
A Kurcán alig fél évvel korábban, 1981 augusztusában épült új gyaloghíd az Ativizig szentesi szakaszmérnökségének tervezésében és kivitelezésében. A 24 tölgyfa cölöpre épült 45 méter hosszú és másfél méter széles fahíd a kiséri városrészt és a Széchenyi ligetet kötötte össze.
Az 1982-es találkozón ezt az addig név nélküli hidat keresztelték el Eszperantó hídnak, ezzel a szentesi lett az ország első olyan hídja, amely a mesterséges nyelvről kapta a nevét.
Negyven évig dacolt az elemekkel
A fából készül gyaloghidat eredetileg tíz-tizenöt évre tervezték, a tölgyfa cölöpöknek végül mégis negyven évig kellett dacolniuk a vízzel, és így a korhadással is. A gyaloghíd tartószerkezetét 2010-ben újították fel először, azt megelőzően csak a padozatát cserélték le, vagy pótolták az elmúlt évtizedekben.
Szűk egy évtized múltán azonban ismét bebizonyosodott, hogy a víz az úr: 2018-ra a vízszintingadozás és a jég koptató hatása miatt a facölöpök annyira elvékonyodtak, hogy keresztmetszetük 25-30 százalékát elveszítették. A híd műszaki állapota már nem tett lehetővé újabb felújítást, ezért új Eszperantó híd építése vált szükségessé.
A fahíd vasbetonból készült el
Az új hidat 2019. május 24-én adták át, miután a Zöld város projekten belül találtak forrást a megépítésére. A régi Eszperantó híd elbontása után az újat négy és fél méterrel arrébb építették fel, de immár nem fa-, hanem betonoszlopokon. A híd építése során 17 tonna acélszerkezet és csaknem 20 köbméter faanyag épült be, illetve 64 méternyi vibrációs cölöpöt fúrtak le a Kurca medrébe. Az új híd nemcsak építőelemeiben lett más, kicsit szélesebb is lett, 2,3 méteres szélességével várja azóta is a gyalogosokat.
A Délmagyar.hu eredeti cikke (további képekkel) >>
Áll az új Eszperantó híd (Szentesi Gyors FB) >>
Korábban: Féllábbal a Kurcában (a Promenad24.hu cikke 2010-ben) >>
