Publikálta 
Az országos egyesület post mortem megválasztott örökös tiszteletbeli elnöke 1946. május 20-a óta:
Dr. Takács József (Nagyigmánd 1890.07.24, Pusztavám 1944.10.16)
Takács József orvostanhallgató volt 1909-ben. Ekkor lett eszperantista és az is maradt élete végéig. Fogorvosként 1923-ig Kaposváron élt, 1923-ban Budapestre, majd 1930-ban Nagymarosra költözött. Kaposvárról távozva az ottani eszperantó csoport tiszteletbeli elnökké választotta.
Dr. Takács József kiváló tanfolyamvezető és sokoldalú mozgalomszervező volt. Eszperantó szótárat írt (1923), szerkesztette a Hungara Esperantisto és a Hungara Heroldo c. mozgalmi lapokat (1923-1926 ill. 1932-1934), 1911-től haláláig különböző tisztségeket töltött be az országos eszperantó egyesület vezetőségében, több periódusban volt annak titkára, illetve főtitkára.
Gyűjteményeiből hozta létre Nagymaroson a Magyarországi Eszperantó Múzeumot, melynek része volt Magyarország legnagyobb eszperantó könyvtára, melynek különösen folyóirat-részlege számos ritkaságot tartalmazott. Külföldi cserék és vásárlások révén felkutatott és megszerzett régi, az egész világon csak egyetlen példányban fennmaradt kiadványokat is.
1934-ben Csehszlovákiában jelent meg a „Katalogo de la Esperanto-gazetaro” c. műve, amelyet könyvtárosok és gyűjtők világszerte alapműnek tekintenek, továbbá a „Posxkatalogo de la esperantaj porokazaj glumarkoj”. Elnökévé választotta a Tutmonda Asocio Kolektanta, és szerkesztője lett a Tutmonda Kolektanto c. szaklapnak.
Lakóhelyén (mindhárom városban) az UEA delegitojaként tevékenykedett és 1938-tól 1940-ig az UEA magyarországi fődelegátusa volt. Erről és néhány más tisztségéről azonban zsidó származása miatt le kellett mondania.
A háborúban a Jolsván (Jelšava), egy munkaszolgálatos században szolgált. Ebbe az alakulatba csak orvosokat és mérnököket osztottak be, s így koncentráltan az általuk képviselt szaktudásból a hadseregnek semmilyen haszna nem volt. Nem is ez volt persze a cél, gyakorlatilag büntetőszázad volt ez az alakulat is.
Budapesten 1944. október 15-én megkezdődött a nyilas uralom. A századot a Fejér megyei Pusztavámnál érte a nyilas hatalomátvétel. Másnap, október 16-án az alakulathoz tartozó 160 (más források szerint 216) orvossal és mérnökkel, közöttük az eszperantista dr. Takács Józseffel megásatták saját tömegsírjukat. Ezután felsorakoztatták, majd, belegéppuskázták őket a kiásott gödörbe. Ahogyan azóta is „szokás”, például legutóbb Boszniában és legközelebb … ki tudja hol?
Az országos egyesület háború utáni első közgyűlése 1946. május 26-án dr. Takács Józsefet az egyesület post mortem örökös tiszteletbeli elnökévé választotta.
A Magyarországi Eszperantó Múzeum gazdag és egyedülálló ritkaságokat is tartalmazó nagymarosi anyagának nyoma veszett. Többen és többször próbálkoztak sorsának felderítésével, eredménytelenül. Az utóbbi évtizedekben dr. Takács József neve és a pusztavámi tömeggyilkosság is feledésbe merült.
