A Magyarországi Eszperantó Szövetség bemutatkozik

A Magyarországi Eszperantó Szövetség – MESZ
(eszperantóul: Hungaria Esperanto-Asocio) – és elődeinek korábbi nevei:
1902-től Magyar Eszperantisták Egylete
1906-tól Magyar Eszperantista Egyesület
1911-től Magyar Országos Eszperantó Egyesület
1950-1955 között Országos Eszperantó Tanács
1960-tól 1991-ig Magyar Eszperantó Szövetség
1991-től Magyarországi Eszperantó Szövetség

A MESZ egy olyan kulturális szervezet, amely támogatja és elősegíti az eszperantó nyelv oktatását, ennek érdekében maga is szervez tanfolyamokat, képzéseket, programokat illetve nemzetközi együttműködés keretében is segíti a nyelvoktatást.

A Magyarországi Eszperantó Szövetség története – évszámokban

1901-1960

1901-ben Miletz József postahivatalnok (1865-1915) egy eszperantó képviseleti szervezet megalakításának szándékával az akkor Szekszárdon megjelenő “Lingvo Internacia” (Nemzetközi Nyelv) című újság magyar olvasóinak segítségét kérte. Sikerrel járt, melynek eredményeként 1902 márciusában Budapesten, az Elefanty étterem egyik szalonjában megalakult a Magyar Eszperantisták Egylete. Az egylet az alapításakor két célt tűzött ki maga elé: reklámozni és elterjeszteni az eszperantó nyelvet. Ennek szellemében 1903-ban elindult az első eszperantó nyelvtanfolyam, 1910-ben már 16 különböző iskolában tanították a nyelvet.

1912. augusztus 21-23-ig tartották az 1. Magyarországi Eszperantó Kongresszust Budapesten, amelyen részt vett több külföldi eszperantista is, többen Krakkóból, a 8. Eszperantó Világkongresszusról érkeztek.

1914-re a mozgalom már jelentős fejlődést mutathatott fel, de a háború kitörése miatt tevékenysége megtorpant, csak 1917-ben mutatkozott néhány jel a feléledésre.

1918 júliusában megjelent a szegedi Turczi György szerkesztésében és kiadásában a “Hungara Esperantisto” („Magyar Eszperantista”) című újság, és ez friss erőt adott a mozgalomnak.

1922-ben a 4. országos kongresszust rendezték Miskolcon, ezen 214 eszperantista vett részt 19 városból.

1929 augusztusában a 21. Eszperantó Világkongresszus Budapesten került megrendezésre, melyre kb. 1000 külföldi vendég érkezett. A kongresszust hivatalosan a főváros és a Budapest-Fürdőváros Egyesület hívta meg. Ezúttal is nagyon sok magas rangú és híres pártfogója volt a kongresszusnak, az újságok folyamatosan cikkeztek róla. A legbarátibb hozzáállást a „Magyarság” című újság mutatta, amelyik a kongresszus ideje alatt minden nap 1-2 oldalas cikket jelentetett meg magyar és eszperantó nyelven. A magyar filmhivatal mozifilmeket készített az eseményről, a rádió koncerteket vett fel, és riportokat készített külföldiekkel. Minden bizonnyal ez a világkongresszus volt a leghatásosabb propaganda az eszperantó egész addigi életében Magyarországon.

1939. május 2-án megkezdődött a Magyar Rádió eszperantó nyelvű adása „Danuba Voĉo” („Dunai Hang”) címmel, melyet pár évvel később betiltottak.

1947. március 11-én a Magyar Rádió újra elkezdhette eszperantó nyelvű műsorának sugárzását. Kezdetben hetente egy alkalommal jelentkeztek 5 perces programmal, később heti 3, még később heti 4 alkalommal lehetett eszperantó nyelvű adást hallgatni 15 percben.

1950-ben a Szövetség elnöksége utasítást kapott az állampárttól, hogy az elnökség jelentse ki a szervezet megszűnését. Az elnökség ezzel nem értett egyet, de 1950. április 6-án mégis be kellett jelenteni ezt a „felsőbb akaratot” az eszperantistáknak. Az akkori aktuális politikai helyzetben rendkívüli tett volt, hogy a Szövetség elnöksége ellenállt a az állampárt parancsának, és nem a megszűnés, hanem a Szövetség szüneteltetése lett bejelentve. A határozat nem jelölte meg a felfüggesztés hosszát. Az 1951-52-es évek Rákosi-korszak legsötétebb évei voltak, ebben az időben senki sem merte kezdeményezni a működés folytatását. 1953-ban néhányan mégis módot találtak arra, hogyan folytathassák az eszperantó tevékenységet: jelentkeztek a Világbéke Eszperantó Mozgalomba. Az ún. szovjet blokkból senki sem vehetett részt nemzetközi konferenciákon, mely abban az évben St. Pöltenben, Ausztriában került megrendezésre, a Szövetség néhány aktivistája már a kezdetektől levelezett a mozgalom vezetőivel, így tudtak mégis dolgozni, mint a nemzetközi eszperantista mozgalom aktivistái. Így kezdődött az eszperantó újra elismertté tételének folyamata, melynek eredményeképpen a Nemzeti Béketanács támogatásával 1955. szeptember 18-án megalakult egy szervezői központ, hogy létrehozhassanak egy eszperantista képviseleti szervezetet. A kezdeti bizonytalanság többszöri névváltozást eredményezett, a szerveződés végül az „Országos Eszperantó Tanács” nevet kapta. Elnökévé azt a Baghy Gyulát választották, aki 1950-ig is betöltötte ezt a posztot. 1956-ban a Tanács felügyelő szerve a Kulturális Minisztérium lett.

1957-ben lehetőség nyílt volna visszaszerezni a szövetségi szervezeti formát, de erre belső konfliktusok miatt ekkor még nem került sor. 1960-ban végül mégis sikerült, a szervezet felvette a Magyar Eszperantó Szövetség nevet.

1960-1984

1962-ben az Eszperantó Világszövetség felvette tagjainak a sorába a MESZ-t, az Eszperantó Ifjúsági Világszövetség pedig felvette tagjai közé a MESZ Ifjúsági Bizottságát.

1966-ban újra Budapesten rendezték az (51.) Eszperantó Világkongressszust (3975 résztvevővel), valamint Pécsett a 22. Ifjúsági Eszperantó Világkongresszus, több mint 900 résztvevővel.

1966-ban megkezdte működését az ELTÉ-n az Eszperantológia Szak, Szerdahelyi István vezetésével. Ekkor az Állami Nyelvvizsga Központban már eszperantóból is lehetett állami nyelvvizsgát tenni. Szeptemberben megindult a szakközépiskolai tanárok továbbképzése az ELTE Eszperantó Nyelvi Tanszékén. Harmadik lehetőség nyílt felvenni az eszperantót, és ezzel egyidőben elindult az oktatás a levelező szakon is. Az első 20 évben 98 tanuló vehette át itt a diplomáját.

1983. július 30. és augusztus 6. között Budapesten rendezték meg a 68. Eszperantó Világkongressszust, 4834 résztvevővel. Fő támogatója Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke volt.

Ugyanebben az évben Debrecenben rendezték a 39. Eszperantó Ifjúsági Világkongressszust, 672 résztvevővel.

1984-ben Magyarországon 36 eszperantó nyelvű könyv jelent meg, ami minden korábbi és azutáni rekordot megdöntött.

1984-2021

1986. április 20-án a MESZ – megelőzve az összes hazai állami és társadalmi szervezetet, egyesületet – kivált a pártállam kötelékéből: vezető testületeit és tisztségviselőit a közgyűlés a felügyelő szerv kizárásával, saját jelölő bizottságának javaslatai alapján, többes jelöléssel választotta meg.

1987. március 21-én a népek közötti békés együttműködés és a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Béke és Barátság Érdemrendet adományozta a szövetségnek. A MESZ az első magyarországi szervezet, amely ezt a kitüntetést kapta (korábban csak külföldi szervezeteket illetve magánszemélyeket tüntettek ki).

1990-ben önállósodott a Magyar Eszperantó Szövetség Ifjúsági Bizottsága, hivatalosan a Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövetség (MIESZ) nevet kapta, első elnöke Deák-Jahn Gábor lett. A MIESZ tagja az Eszperantó Ifjúsági Világszövetségnek (TEJO), és mintegy 800 tagja van. 1987 óta minden évben megszervezik az „Internacia Junulara Semajno” (IJS – Nemzetközi Ifjúsági Hét”) nevű rendezvényt.

Ugyanebben az évben, 1990-ben alakult meg a Kulturális Eszperantó Szövetség, nemzetközileg ismertebb nevén „Eszperantó Központ, Eventoj”, akinek a tagjai között közgazdászok, mérnökök, vállalkozók és számítógépes szakemberek is megtalálhatóak. Az elnöke az alapítása óta Szilvási László.

1999-ben Veszprém adott otthont az 55. Eszperantó Ifjúsági Világkongresszusnak.

2000-ben az Idegennyelvi Továbbképző Központ, ITK akkreditáltatta az eszperantó nyelvvizsgákat, a diplomához kötött nyelvvizsgakényszer miatt. Magyarországon ez tömeges igényt váltott ki az eszperantó tanulására.

2004 – Magyarországnak az Európai Unióba történt belépése után magyarországi, eszperantót tanító iskolák is részt vesznek EU-s együttműködési programokban: Leonardo, Erasmus és Grundtwig.

2008-ban Szombathelyen zajlott a 64. Eszperantó Ifjúsági Világkongresszus.

2011-ben Szolnokon került megrendezésre a 35. Magyarországi Eszperantó Kongresszus, amelyet a négy legnagyobb hazai eszperantó szervezet (Magyarországi Eszperantó Szövetség, Magyar Vasutas Eszperantó-Egyesület, Eszperantista Pedagógusok Magyarországi Egyesülete, Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövetség) közösen szervezett meg.

2012-től a MESZ megszervezi „Nemzetközi Ifjúsági Nyelvi Tábor” nevű rendezvényét. Ebben az évben 4. alkalommal kerül megrendezésre, Jászberényben.

2021. október 10-én a Magyarországi Eszperantó Szövetség tisztújító közgyűlése új vezetőséget választott a MESZ élére, amely grémium Szabolcs István személyében választotta meg a szervezet új elnökét.

Korábbi elnökök
1902-1906 Miletz József (1865-1915) posta-takarékpénztári tisztviselő
1906-1909 Marich Ágoston (1883-1955) postahivatalnok
1909-1911 Szentmáriai Dezső (?-1917 körül) kúriai bíró
1911-1923 Giesswein Sándor pápai prelátus, akadémikus, ogy. képviselő
1924-1925 Nemes Antal (1855-1941) római katolikus püspök
1925-1928 Pázmány Zoltán (1869-1948) jogász, egyetemi tanár
1931-1932 Mihalik József (1883-1959) tanítóképző intézeti tanár
1932-1938 Karinthy Frigyes (1887-1938) író
1938-1941 Kalocsay Kálmán (1891-1976) orvos, c. egy. tanár, költő, műfordító
1941-1947 Kökény Lajos (1897-1985) gyorsíró-iskolai igazgató, parlamenti gyorsíró
1947-1949 Vasady-Kovács Ferenc (1904-1977) államtitkár, pénzügyminiszter-helyettes
1949-1950 Palkó Sándor (1911-2001) a Pénzjegynyomda vezérigazgatója
1955-1965 Baghy Gyula (1891-1967) költő, író, az Eszperantó Akadémia alelnöke
1965-1967 Szerémi Borbála (1896-1984) a Munkásmozgalmi Intézet ny. munkatársa
1969-1977 Mátéffy József (1901-1986) a Legfelsőbb Bíróság ny. tanácselnöke
1977-1986 Nezvál Ferenc (1909-1987) ny. miniszter, országgyűlési képviselő
1986-1990 Sághy Vilmos (1922-1999) közgazdász, ny. miniszter, c. egyetemi docens
1990-1992 Benczik Vilmos (1945-) tanár, tanárképző főiskolai oktató
1992-1994 Rátkai Árpád (1939-) tanár, tanárképző főiskolai oktató
1994-1998 Gether István (1948-) közgazdász
1998-2006 Nanovfszky György (1942-2021) nagykövet, közgazdász, politológus, címzetes főiskolai és egyetemi tanár
2006-2008 Baksa József (1958-) mérnök
2008-2016 Szabó Imre (1952-2019) mérnök-tanár
2016-2021 Eszes Mária Erzsébet (1951-) ny. banki tisztviselő, idegenvezető, művészeti vezető
2021- Szabolcs István, ny. banki tisztviselő



További részletek a Wikipédián, kattintson a képre!