Esperanto     Magyar
Tisztelt Eszperantisták !

A Magyarországi Eszperantó Szövetség elnöksége nevében mély fájdalommal és őszinte részvéttel tudatom, hogy 2018. január 3-án  lelkes és kiváló eszmetársunk, Dr. Mészáros Béla nyugdíjas debreceni tagtársunk 89. évében elhunyt.

Nyugodjék békében!

Innen letölthető a gyászjelentés.

Tisztelettel:

Nagy János

Magyarországi Eszperantó Szövetség
gazdasági alelnök,
operatív vezetőDr. Mészáros Béla búcsúztatójára írt szöveg

Nekrológ

Dr. Mészáros Béla 1929. márc. 21-én született a szlovákiai Jóka községben,
egy sokgyermekes katolikus család legidősebb gyermekeként. Elemi iskolás
éveit is ott töltötte, majd a második világháború utáni években született
Csehszlovák-Magyar államközi egyezmény értelmében (amikor felvidéki magyarok
tízezreit telepítették át Magyarországra) a családjával a Tolna megyei
Gyönkre települt át. 1949-ben itt fejezte be a gimnáziumot. Egyetemi
tanulmányait már Budapesten, az ELTE-n végezte el kitűnő eredménnyel, majd a
szentpétervári (akkori Leningrád) egyetemen újabb hat évet tanult
aspiránsként. Kandidátusi értekezését szintén a leningrádi egyetemen védte
meg. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével Dr. Bozsko Szvetlana-val,
akivel ott is házasodott össze 1957 szeptemberében. Már novemberben
Magyarországra költöztek, és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen
kaptak állást a biológiai tanszéken. Felesége nemzetközi hírű

ornitológusként végig mellette dolgozott. Ott nyugdíjazásáig általános
biológiát, anatómiát és hisztokémiát oktatott. Egyetemi docensként ment
nyugdíjba. Miután kitűnő nyelvérzéke volt, több nyelvet is megtanult
autodidakta módon. Hetven éves korában még a kínai nyelvet is elsajátította
alapfokon. Több mint nyolc nyelven tudott beszélni, publikálni. De az idegen
nyelvek közül legjobban az eszperantó nyelvet szerette. Feleségével saját
gyermeke nem lehetett, ezért 1970-ben örökbe fogadta András fiát, akit
példás apaként saját gyerekeként szeretett és nevelt végtelen türelemmel és
bölcsességgel. Fiát mindenben támogatta, oltalmazta, és mindezt olyan kedves
szigorral tette, ahogy azt csak egy igazi apa tudja tenni. Szeretett
feleségéhez mindig hűséges volt, példamutató 57 évet éltek le együtt
felesége 2017 januárjában bekövetkezett haláláig. Rengeteget dolgozott,
kutatott, és ezek mellett mindenre volt ideje és energiája.

Sikeres életutat tudhat magáénak. A HCG hormon felfedezéséért a mexikói
Acsevido professzorral megosztott Nobel díjra is akarták terjeszteni, amit
végül az akkori politikának is köszönhetően nem kaphatott meg.

Tanulmányait több magyar és külföldi szaklapban közölték. Számos jegyzetet
írt biológia szakos hallgatók részére. Köztük van a Biologia Krestomatio is.
Ösztönzésére született meg a bölcsészettudományi, kémiai, matematikai
eszperantó szöveggyűjtemény. A 80-as években nagyon sokat tett az eszperantó
nyelv szakmai alkalmazásáért, elsősorban a biológia területén.

Az Európai Madárnevek (8 nyelven) című munkája, óriási horderejű kiadvány
volt a nyelvészetben.  A Nyolcnyelvű madárneveket tartalmazó szótár
elkészítése mellett eszperantót tanított, jegyzetet írt a Someraj
Universitataj Kursoj-ra, SUK-ra Belgiumban, szakcikket írt a Fokuso-ba,
külföldi konferenciákra utazott. De a legnagyobb munkája, a debreceni
egyetemen belül az eszperantó nyelv elfogadtatása és taníthatósága érdekében
tett erőfeszítései voltak. Ehhez készített biológiai szöveggyűjteményt
eszperantóul több mint 300 oldal terjedelemben.

A Kossuth Lajos Tudományegyetemen bátran kiállt azért, hogy az eszperantót a
kötelezően választható nyelvek közé sorolják. A nemzetközi nyelvet oktatta
és az állami nyelvvizsgabizottság tagjaként vizsgáztatott is (1985-2003).
Óráin általában saját jegyzetét használta. (az ABC-től a nyelvvizsgáig 40
órában).  Eszperantista barátjával, Papp Tiborral együtt a La Mevo madártani
lapot írta és szerkesztette (1977-1979). Rendszeresen közölt cikkeket,
tudósításokat a Debrecena Bulteno-ba, de a kéthavonta megjelenő Hírharsona
felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett 1991 és1993 között. 1995-ben
megkapta a MESz-től a Pro Esperanto kitüntetést.

Évtizedeken át a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei eszperantó mozgalom
szervezője, irányítója volt. Társaival 2009-ben megalapította az Eszperantó
Műfordító Klubot. Megírta az Eszperantizmus Debrecenben (és Hajdú-Bihar
megyében) című tanulmányát a Déri Múzeum évkönyvébe (1986: 529-544.),
amelyben önálló kutatásainak eredményeként értékes adatokat mentett át az
utókor számára. Részt vett az 1983-as debreceni ifjúsági eszperantó
világkongresszus és egyéb megyei, országos találkozók szervezésében. A
Debrecen és Vidéke Eszperantó Egyesület elnökeként megyei eszperantó
csoportokat hozott létre. Néhány évig a Vasutas Eszperantó Klubvezetőjeként
tevékenykedett. A 90-es években az egyik motorja volt a debreceni
egyesületnek, tanfolyamon tanított, egyéni hallgatókat készített fel
vizsgára.

Halála egy hosszú és tartalmas életnek vetett véget, óriási űrt hagyva maga
után. Nemcsak hazánkban, hanem a világ számos más országában gyászolják
ismerősei, barátai és eszmetársai.

Gyászolják:

- Fia András, és menye Bernadett.

- Unokái (Benedek, Sámuel, Blanka, Márton és Flóra) .

- Szeretett húga Anna, és annak fia László és családja

- Korábban eltávozott testvéreinek özvegyei: Ottilia és családja, valamint
Katalin

- Eszperantista eszmetársai és barátai: Cséti Imre, Gajdos Pál, Dr. Salga
Attila, Simon Csaba, Csere László, Debrecenből, Budaházy István
Nagyváradról, Stefan MacGill (az Eszperantó Világszövetség alelnöke)
Nagy János (a Magyarországi Eszperantó Szövetség alelnöke), Tuboly
Erzsébet, Szilvási László, Bartek Anna Budapestről, Nagy József, Dr.
Ferenczi Imre és Kóbor Lajos Győrből, Pásztor László és neje Miskolcról,
Arató Kocsár Valér Berettyóújfaluról, Kountny Ilona, - Poznan,
Lengyelországból, Kecskés Ildikó, Fózer Vendel Szolnokról és még sokan
mások.

A Magyarországi Eszperantó Szövetség mély fájdalommal búcsúzik lelkes és kiváló eszmetársától Dr. Mészáros Bélától, valamint
őszinte együttérzését fejezi ki családjának.

Készítette:  Cséti Imre

Tisztelt  Tagság !

Beszámoló a 2017. dec. 17-i Zamenhof emlékünnepségről

A Magyarországi Eszperantó Szövetség alelnöke, operatív vezetője Nagy János az idei évben is megszervezte a Zamenhof emlékünnepet, mely a nyelv megalapítójának 100. és az eszperantó könyvének 130 évvel ezelőtti kiadás alkalmából történt.

Az ünnepség az eszperantó himnusszal vette kezdetét, majd az elnök asszony Eszes Mária megnyitotta a rendezvényt.

Köszöntötte az UEA alelnökét Stefan MacGill urat, a MESZ tiszteletbeli elnökét Prof. Dr. Nanovfszky György urat és nejét, Martin Stuppig urat Ausztriából, az UEA küldöttjét Ködmön Károlynét, az Egészségügyi eszperantó  szakcsoport vezetőjét Dr. Farkas Juliannát , a tagszervezeteket és vendégeket.

A műsorvezetés két nyelven történt, mivel több civil vendég megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.

Az elnök tájékoztatást adott részükre dec. 15-e jelentőségéről és ismertette, hogy a nyelv megalapítójának mi volt a célja az eszperantó nyelvvel.

Gondolatait megosztotta az eszperantistákkal, kérte, hogy a mozgalmat egy óriási gépezet fogaskerekeiként a cél érdekében közösen, önzetlen, segítő munkával szüntelenül, kifogyhatatlan erővel, hittel és reménnyel továbbra is segítsék úgy, hogy méltó utódai lehessünk a nyelv megalapítójának.

A Szövetség vendége volt az UEA alelnöke Stefan MacGill, aki ünnepi beszédében méltatta L.L. Zamenhof életét, munkáját és értékes előadást tartott az eszperantó nyelv fontosságáról.

Ezt követte Nagy János előadása a „Zamenhof emléktúra” címmel, melyben beszámolt új ötletének megvalósításáról, a teljesítmény emléktúráról, melyben lehetőség nyílt megismertetni az eszperantó emlékhelyeket is a túrázók és családok körében.

Az alelnök sokoldalúságát tükrözte a filmvetítéssel egybekötött élményszerű beszámolója, mely mindannyiunk számára meglepetés volt. A sok-sok kupa, emléklap, oklevél, érem, kitűző bizonyította a teljesítményét a maratoni futástól kezdve a több mint 100 km-es burgenlandi túráig.

A túrákról készített fotók önmagukért beszéltek, de a szintkülönbségeket (több ezer méter)  és annak verejtékes megtételét- minden időjárási viszonyoknak megfelelően, olykor életveszélyessé vált terepeken is- csak ő élhette át a túrázáskor.

A Zamenhof emléktúra itiner szerkesztését és az eszperantó bemutatásának fordítását Gados László készítette, melyért a szövetség köszönetet mond. A legfontosabb  információkat Nagy János gyűjtötte össze , a részletes útvonalleírást térképpel, ellenőrző pontokkal, levelezéssel és hatósági engedélyekkel , igazoló lapokat, ahová az ellenőrző pontok pecsétjei kerültek.

A MESZ elnöke Eszes Mária gratulált az elnökség és valamennyi eszperantista nevében megköszönte Nagy János kitűnő ötletét, a Zamenhof emléktúra megszervezését egész éves áldozatos munkáját és „Szárnyalás” című saját amatőr festményét ajándékozta a MESZ további szárnyalása szimbólumaként.

Az elnökasszony saját versével és ajándékkel mondott köszönetet az Eszperantó Egészségügyi Szakcsoport vezetője Dr. Farkas Juliannának, aki egész évben segítette a Pécsi Művészkör és a FŐNIX kamarakórus munkáját.

Ezek után Mézes Gyöngyi zenetanárnő meglepetése következett.

A százhalombattai néptáncosok műsora nagy tetszést váltott ki a résztvevőknél és a közös tánc tanulásnak is sikere volt.

Az ünnepség befejezése előtt a MESZ elnöksége lehetőséget adott Besenyei Anna és Wacha Balázs bejelentéséhez az adományozás gyűjtésére.

A Zamenhof emlékmű egyéni koszorúzásának bejelentése után az ünnepség zárásaként Nagy János meglepetése következett, a Zamenhof ostya portréval díszített óriás marcipán bevonatos csoki torta.

A MESZ vezetősége köszönetet mondott a főszervezőn Nagy János személyén kívül az előadóknak, segítőknek, a hang technikusnak Romcsek Kálmánnak, a fotósnak, Márton Józsefnek, Mézes Gyöngyinek a néptáncos műsor szervezőjének, Bessenyei Annának és Köles Ilonának a díszletekért.

Az adminisztrációs és pénztárosi munkákért Ködmön Károlynénak és Juhász Évának.

Befejezésül az elnök és az alelnök mindenkinek Áldott Karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag , egészséges, sikeres új esztendőt kívánt.

A Zamenhof emlékünnep jó hangulatban zajlott és mindenkinek emlékezetes marad.


A Zamenhof emlékünnepséget lejegyezte: Eszes Mária

2017. dec. 30.
Karaj Esperantistoj!

En la nomo de la estraro de la Hungaria Esperanto-Asocio mi deziras al vi Benitajn Kristnaskajn Festojn kaj Feliĉan Novan jaron!

Plej amike:
Maria Eszes
prezidanto de HEA

Karacsony_2017.jpg

Oldal:       >>